celebration and food and mylife and uk Lexandro on 24 Jun 2010
Vagy nem is tudom, hogy hívjam a lényeg, hogy elvonultunk a kollégákkal Barbican közelében egy The Shakespeare nevű kricsmibe, hogy mindenki fizethessen nekem egy sört, ha már máshogy nem bírtak kinyírni 35 év alatt. Természetesen alapos voltam, így olyan helyre mentünk ahol van televízió, mert a team nem normálisabb része VB lázban ég és ezt [...]
culture and failure and food and opinion and shame Lexandro on 16 May 2010
Amikor a kollégák kijelentették, hogy valamelyik este el kellene menni egy jót kajálni, akkor még örültem, de amikor az egyetlen ötletük a Hard Rock Café volt megint, akkor felment bennem a pumpa, hogy nem igaz bazzeg, hogy itt vagyunk Londonban az EU legnagyobb falujában, éttermek ezrei közt és képesek a HRC-t megemlíteni célpontnak. Szóval olyan [...]
food and internet Lexandro on 09 May 2010
Párszor már próbáltam meggyőzni másokat arról, hogy Google vagy más online rss olvasóval érdemes híreket olvasni, mert az alkalmazás szépen, csendben begyűjti a híreket én meg csak átsuhanok a címeken és azt olvasom el, amelyik érdekel, ráadásul a címlapról lekerülő (vagy soha fel nem kerülő) híreket sem mulasztja el az ember. Igazándiból a kényelmen kívül [...]
bilagit and culture and food and fun and humour and illness and mylife and opinion and uk Lexandro on 04 Mar 2010
FB2-t mindig afféle lájtos epikureusnak tartottam, így gyanútlanul mondtam igent a kérdésére, hogy elmegyek-e velük indiai étterembe, amikor itt van keddtől Londonban az ügyféllel tárgyalni. Megesküdött rá, hogy mekkora király az egész Brick Lane is, mint az indiaiak egyik autentikus tárolóhelye és azon belül az étteremtől is oda-vissza leszek. Stephen kolléga sikerült tréfájaként tarthatjuk számon, [...]
food and health and humour Lexandro on 26 Jan 2010
Szerencse, hogy január 29 utazunk haza és vége a projektnek, mert a lakótársam tutira meghalna. Kegyetlen és kínos halál várna rá, mert a koleszterinmérgezést én valami ilyesfélének képzelem el. Kicsit felelős is vagyok érte, mert amikor egy időben (igen hosszan) csakis Asdás mirelit pizzákon tudott élni, akkor elneveztem Balázsunkat Don Balacchino-nak, ami felszította lelkiben a [...]
failure and food and shame Lexandro on 06 Jan 2010
A mai vacsorám elkészülésének a menete a következő volt.
Kivettem a Gulash feliratú üveges konzervet a szekrényből, amit az Asdában vette ma lengyel kaják részen kíváncsiságból. (5 mp)
Üveg kinyit, a szötty ami benne van megkóstol, örül. Nagyon örül, mert van íze! (5 mp)
Üveg tartalmát kiráz egy mélytányérba, cimke tanulmányozása, 3 perc mikrózás veszi kezdetét. (10 mp [...]
food and mylife Lexandro on 17 Nov 2009
Szomorúan kell bejelentsem, hogy ma hajnal kettőkor végleg pontot tettem az ablakpárkányon található Toblerone csoki életének végére, ami már hetek óta kísértett, furdalt, csalogatott, hívogatott és szemezett velem kitartóan. Végül nem bírván a nyomást felkeltem és egyetlen falásra megettem a rohadékot és azóta nyugodt és boldog az életem!
failure and food Lexandro on 06 Aug 2009
A mai ebédet a mélyhűtőből kívántam szponzorálni, mert magyar kajára áhítoztam, így egy gulyáslevesre esett választás. Sikerült olyan szrencsétlenül kivennem a hűtőből, hogy elejtettem és eltört a doboz pereme. Sebaj! – gondoltam és beraktam a mikróba, hadd olvadjon.
Aztán eltartott egy darabig, amíg a kifolyt levest kitakarítottam a mikróból… A repedés sajna nem látszott…
food Lexandro on 21 Jun 2009
Hétvége, leutazás a ‘zasszony szüleihez, faszénen sütött, napok óta mustáros pácban ázó flekken evése.
Mennyország, boldogság, ambrózia, tökéletesség, boldogság.
A szakácsművészet non-plus-ultrája!
Köszönöm a figyelmet.