Na a bódog itthonlét teljesen áthatja a kizs lelköm la. Még ha szakaszos is illetve a lakás úgy néz ki, mintha rázuhant volna egy másik lakás, de hát a felújítások már csak ilyenek. Az első szakaszra tervezett gardrób megakúl lett és elnyelt rengeteg ruhát, bár még mindig rahedli göncöm van. Hihhetetlen. Erősen túlreagáltam a “mindkét helyen teljes felszereltség” policymet. Sokat ront a szitun, hogy az angolhonbú hazacibált (itt is thx Cili a segítségért! Nélküled nem ment vón’) holmijaim mikor érkezzenek ha nem hétfő délután, amikor még másnapra vártuk az asztalost, hogy rakja össze a szekrényt. Ez egyébként úgy kellett akkorra, mint az ablakos tótnak a hanyattesés, de azért valahogy el lett rendezve a hirtelen érkezett dobozkommandó (a tv-től kis híján sérvet kaptam 2 emeleten át cipelve. Méghogy 60 kiló! Kizárt!). Aztán a káosz és kapkodás és idegbaj közepin egyszercsak elrepültem kedd hajnalban Angliába, ahol az új ügyfélnél voltam második körös interjún. Itt a cégnél gyakori, hogy rendes állásinterjút kell lenyomni az ügyféllel (ezesetben 2 körös, mert telefonon szakmailag faggattak, életben meg emberileg). Az interjúról úgy jöttem ki, hogy szerintem egész jól sikerült és lőn: ma már jött a mail, hogy megfelelek nekik és mikor tudnék Londonban kezdeni.

Ha ez összejön, akkor minden lusta, büdös disznónak üzenem, hogy lehet jönni látogatni, de lesznek szívesen nagyobb kedvvel mívelni mint Yeovil megalopolisz látogatását, mert ilyen lehetőségük most már tényleg rohadtul nem sok lesz a fene egye meg má’. Persze a szájkarate megy mindenhol, de aztán meg baxik mindenki kigyönni (tisztelet a kivételnek ofcoz)

Szóval most a felhők felett járkálok, hogy ennyire mákom van (what else?) és még az is beütött FB2-től, hogy esetleg nem is ide, hanem egy másikra adnak el, ami még izgalmasabb, mert nem annyira supportive (bugfixek, kis fejlesztések etc..), hanem szinte zöldmezős cucc, mert .Net-et kell Java-ra tákolni.

Hümm! Teccik :) Szóval az élet még mindig szép, bár szakad a hó én pedig hullafáradt vagyok, mert a gép késett Londonban és a hazaút is elhúzódott+tettünk egy kört a levegőben a köd miatt. Az utánunk érkező gépek állítólag mentek vissza Bécsbe, úgyhogy nagy mázlim volt. Újra :)